Blog • erotikus hírek és cikkek Megtekintve 7284 alkalommal

Sokak fantáziájában merül fel a vízparti szex mint erotikus vágyálom, a tapasztalatok azonban azt mutatják, a strandszex korántsem olyan romantikus, mint ahogy azt a Kék Lagúna alapján gondoltuk.

Szabadság, szerelem
Önfeledten szerelmeskedni a parton vagy a vízben igen kellemes lehet, de ha nem vagyunk figyelmesek, nem nézünk körül és nem tartunk észben pár apró, de fontos részletet, kellemetlen következményekkel nézhetünk szembe. A koktél alapvetően jó, de másnapos bajokat okozhat.

Miért? Mert a fejünkben lévő képzetek gyakran azt sugallják, a tengerparti szex spontán és örömteli. Rengeteg fotó és klasszikus filmjelenet dolgozta föl már a témát meglehetősen gusztusosan, ahol a nők persze nem lettek gombásak, a férfiak feneke nem égett le, a gumit nem szaggatta homok, és a közszermérem is sértetlen maradt.

A valóság azonban nem ilyen idilli. Sokszor pont a szabadság, a nyilvános jelleg okozhat némi gondot, a közterület magáncélú használata. Amennyiben nem privát strandról vagy lakatlan szigetről van szó, bárki felbukkanhat a közelben. Ez a bárki lehet olyan ember is, aki nem kíváncsi más emberek szexuális életére, meztelenségére, mert az intim, és nem tartozik rá. Prűdebb embertársaink tisztességtelennek és gátlástalanságnak tartják az efféle publikus megnyilvánulásokat, sértve érzik szemérmüket. Külföldön különösképp illik tiszteletben tartani az adott kultúrát, ha olyan országban nyaralsz, ahol még a kivágott ruhát is rossz szemmel nézik, légy tekintettel a helyi szokásokra!

A part- és rendőrök, még ha egyesek titokban inkább leselkednének is, közerkölcsi (és néhol vallási) okokból kötelesek leállítani a nyilvános helyen történő, engedély (pl. forgatási engedély) nélküli szexet. A nyilvánosan bujálkodó nudistákra többnyire csak rászólnak a rend őrei, hogy fedjék be testüket vagy távozzanak, de előfordulhat, hogy megbüntetik az illetlenkedőket.

A lebukás veszélye, a potenciális járókelők és más zavaró környezeti tényezők ideiglenes paranoiát okozhatnak, és ez nem kis mértékben akadályozhatja a megkívánt feladat teljesítését. Általában nyugalomra, kettesben eltöltött magányra van szükség ahhoz, hogy el tudjuk magunkat engedni a szexben. Persze akadnak olyan exhibicionista emberek is, akiket épp ellenkezőleg, beindít a voyeurök jelenléte, de a naplementés tengerparti szex képe elsősorban nem a kukkolókat, hanem a romantikát idézi fel bennünk .

Ha tiszta a terep, és a vágy nappal tört ránk, figyeljünk oda bőrünk egészségére! Elsősorban azért, mert ilyenkor pont azokat a testrészeket tesszük ki a sugárzásnak, amelyek más esetben többnyire fedettek, tehát jóval érzékenyebbek és hamarabb leégnek. A felhevült állapotban lehet, hogy nem ez az első, ami az ember eszébe jut, de ha úgy alakul, hogy a tűző napon kívánjuk meg egymást és nincs a közelben barlang vagy egy nagy fa, melynek árnyéka alá bebújhatunk, előjátékként masszírozzunk egy kis naptejet egymás bőrébe, ne felejtsük el a rejtett részeket sem, és persze várjunk fél órát, amíg a védelem kialakul.

Homokszemek és egyéb vérszívók
Ha van rá lehetőség, érdemes kavicsos vagy sziklás partot választani a homokos helyett (nagyban csökkentve ezáltal a szex spontaneitását, hisz ez már előre megfontolt szándék). Bár a kőkemény felület is hagyhat maga után néhány lila foltot vagy horzsolást, ez egy pokróccal, törölközővel könnyen elkerülhető. A homok viszont, akárhogy szeretjük is, szinte csak bajjal, kellemetlenséggel és kockázattal jár. Egyrészt ráragad az izzadt bőrfelületre, ami könnyen kidörzsölődik, pláne, ha mi is egymáshoz dörzsölődünk, de szeretkezés közben bármelyik testnyílásba könnyen bekerülhet néhány homokszem.

A hüvelybe bejutó apró szemcsék nem csupán irritálják a hüvelyfalat és a behatoló hímvesszőt, ami kapásból elronthatja az élvezetet, de mindkét félnél felsérthetik az érzékeny felületeket, növelve ezáltal a fertőzésveszélyt, a fájdalomról nem is beszélve. Ha a piszok beférkőzik a petefészekbe, ott komoly gyulladást okozhat. A homok emellett elszakíthatja az óvszert is, ez további veszélyekkel járhat, főleg, ha partnerünket csupán pár órája ismertük meg egy tengerparti koktélbárban. Ha mégsem bírunk magunkkal, és mindenáron a homokban szeretnénk elfeküdni, jó, ha van nálunk vizes kendő, és tanácsos az aktus után pisilni egy jót, de lehetőleg ne a vízbe!

Ha azonban nem adjuk alább, és a víz alatti beteljesülésre szavazunk, szintén jó, ha észben tartunk pár hasznos tudnivalót. Először is, bár a tengeri sónak fertőtlenítő hatása van, maga a víz tele van mindenféle baktériummal, szeméttel, rossz esetben vegyi anyagokkal, s ha bárminemű szenny kerül a vaginába, az megint csak fertőzéssel végződhet. (Az egyetlen mikrobamentes tenger a Holt-tenger, itt azonban még az arcunkat sem tanácsos a vízbe tenni, nemhogy egyéb testnyílásainkat megnyitni a maró folyadéknak.) Miképp a homokos parton, úgy a vízben sem működik egykönnyen az óvszeres szeretkezés, elszakadhat, lecsúszhat, elsodródhat, vízzel telítődhet, szóval nem érdemes próbálkozni, felesleges gumipazarlás. Nem mellékes továbbá az sem, hogy a víz kimoshatja a természetes síkosító testnedveket is, így kenőanyag hiján akadozottá válik a ki-be mozgás.

Az egyéb természetes édesvizek, tavak, folyók nagyjából ugyanezeket a veszélyeket rejtik magukban, a mesterséges tavakat, bányatavakat azonban mindenképp kerüljük. Víztisztaságilag ezek messze alulmúlják a kívánt értékeket, sokszor felhívják a figyelmet arra, ha lehet, mág fürdeni se merészkedjünk be, mivel nincs természetes tisztulásuk, így a gombák és nemi betegségeket előidéző egyéb apró lények hihetetlen koncentrációban lehetnek jelen.

Ha a víz tetején próbálnánk ki a nyári élvezeteket, szóba jöhet a csónak, a kenu, a vízibicikli. Tapasztalatok azt mutatják, ezek inkább akrobatikus mutatványokra emlékeztetnek, folyamatos egyensúlyozást kívánnak, mintsem fergeteges szexélményt nyújtanak, de legalább egy kis változatosságot hoznak. Újabb probléma jelentkezhet azonban ekkor, mégpedig a szúnyog.

Ha strandon bérelt vízibicajjal egy nádas diszkrét takarásába tekerünk, és szerencsénkre sikító gyerekes családok sem járnak arra, pillanatok alatt iszkolhatunk is szentségelve a helyszínről, ha már begyűjtöttük az ötven csípést négyzetcentiméterenként. Az esti órákban ugyanez a jelenség a parton is megfigyelhető, tehát amennyit nyerünk a sötétség takarásával, annyit veszítünk a vérszívókkal. No persze ha a vágy mindent elsöprő, a szúnyogok és egyéb kellemetlenségek nagy része föl sem tűnik majd. Legfeljebb utólag.